Nagy örömünkre 2005, július 3. és 10. között Nagymaroson pihent az ungvári és a gejőci ifjúság. A határon adódó kezdeti nehézség ellenére sem tűnt el a vidámság a két gyermekcsoport tagjainak arcáról. a sok nehéz csomag miatt igen lassan tudtunk haladni, de fáradtságunknál nagyobb volt kíváncsiságunk, hogy vajon ki lát vendégül bennünket? A végállomásom három fiatal várt minket, akiket mi csak úgy ismertünk meg: Pali, Misi, Nani. Ők voltak akik mindent megtettek azért, hogy jól érezzük magunkat. A hét egyik napján sem unatkoztunk. Nagy élményt jelentet számunkra az, hogy az ablakból kinézve csodálhattuk a Dunát és a visegrádi fellegvárat, melyet később testközelben is megtekinthettünk. A fárrasztó gyaloglás után jólesett a vár alatt megpihenni, s közben kóstolgatni a finom süteményeket, melyet a nagymarosi asszonyok sütöttek nekünk. Élményeinket még az esztergomi bazilika látványa is fokozta. A vízi járműveket is kipróbáltuk, hisz legtöbbször csak komppal vagy hajóvaj tudtunk eljutni a kitűzött célhoz. Fizikai megpróbáltatásnak is ki voltunk téve, hisz egy hosszú út állt előttünk, mellyet kenuval kellett megtennünk. Kenuzás közben megmutathattuk egymásnak a pancsolás minden fortélyát. A biciklitúra sem maradhatott ki a programból, de még nez sem fárasztott ki bennünket eléggé. Ottlétünk alatt Budapestet is szemügyre vettük, megismerkedtünk a Mátyás templommal, a Szent István bazilikával és a parlamenttel. A tábor egyik legfontosabb részére az utolsó napon került sor. Az előadást a nagymarosi férfikórus kezdte, melyet mi szívesen hallgattunk volna akár egész este is. Azután mi következtünk: előpször az ungvcári majd a kisgejőci csalogányok (egy néni mondta) szórakoztatták a katolikus tamplomba ellátogató nagyszámú közönséget és a fináléra már teljes létszámban énekeltük a Kárpátaljáról hozott énekeinket. A hét folyamán összecsiszolt minket a napi közös éneklés és így nem lett nagyobb gubanc... A tábor fizikailag megviselt némelyeket, a sok sportolás miatt, de azért az éjszakába nyuló koncert, és a kisváros fiataljaival való ismerkedés (disco) mindenkit felélesztett és a vezetőknek elég nehéz dolga akadt a takarodó pillanartában... Rendkívül jól érezte magát mindenki a friss levegőn, a Duna partján. A tűző napon nagyon kívánatosnak bizonyult a pancsolás a hűsítő folyóban. A hangulatott többszörözték a gyakorta elvonuló hajók is. A szervezőknek hála csodálatos élményben volt részünk. Köszönjük!!!

Varga Katalin