A Credo-val Székelyföldön III.

Miközben a dalszínház a következő, vargyasi fellépésre készült, felkerestem Kese Jenőt, Barót város polgármesterét és Ferencz István római katolikus plébánost.

– Barót a legkisebb székely megye, Kovászna vagy más nevén Háromszék sajátos vidékén jött létre. Első írásos említése 1224-ből való – kezdi a város és a lakosság bemutatását Kese Jenő polgármester, aki kitűnően ismeri a környék múltját és jelenét, lakóit. – Az Erdővidék néven ismert tájegység legnagyobb települése a város. Földrajzi fekvéséről még annyit, hogy ez a terület a Keleti-Kárpátok barcasági medencéjének északnyugati nyúlványa. A terület csupán délnyugatra, Brassó felé nyitott, ahol az Olt folyó völgye határolja. A többi irányba fordulva mindenütt erdőkkel borított hegyekbe ütközik a tekintet. Délen a Baróti hegység, észak-keleten a Hargita, északnyugaton pedig a Persány hegység 1000 méteres gerincei képezik természetes határvonalát.

20 kisebb-nagyobb település található Erdővidéken. Jobbára magyarlakta falvak. A betelepült románság száma elenyésző, s valójában már mind elmagyarosodtak. Magához a város tanácsához a városon kívül még öt település tartozik. Barót lakóinak száma mintegy 7000, 97 százalékban magyar anyanyelvűek. Korábban a kézműipar dominált a település életében, majd fokozatosan háttérbe szorította a szénbánya. Ez ma a város legfontosabb létesítménye. Közel 2600 embernek biztosít megélhetést.

Az itt élő emberek rendkívül dologszeretők. A bányászok a háztájiban is vezetnek gazdaságokat, s elsősorban az állattenyésztéssel foglalkoznak. A bányászat árnyoldalaként említhető a fejletlen ipar. Másrészt, ez a szerencséjük is, mert ipar híján nem telepítették ide a román szakembereket.

A barótiak megrögzött lokálpatrióták. E vidékre nem jellemző az elvándorlás. Itt a legsötétebb időkben is voltak magyar feliratok. A felső hatalom részéről gyakran kaptak fenyegető hangú leveleket, rendelkezéseket a magyar feliratok eltüntetéséről, de ezeket egyszerűen figyelmen kívül hagyták.

– A faluban nincsenek pártok – folytatja Kese Jenő – Az egyedüli politikai erő az RMDSZ, melynek komoly tekintélye van. A 19 tanácsi képviselő is RMDSZ-tag. Volt nemrég egy kis botrány, mivel állítólag románokat üldöztünk el, de a dolog valójában nem így állt. Az történt, hogy egy éjjel az ortodox papnál összegyűlt 15–20 román, hogy megalakítják a Vatrát. A bányászok fellázadtak, összeszedték ezeket az embereket, a főtéren felállították őket egy teherautó platójára, s mindennemű erőszak mellőzésével, kérték őket, mondják el, mit akarnak. A románok zöme, látva az emberek nemtetszését elköltözött a városból. Később azt nyilatkozták, hogy a magyarok üldözték el mindőjüket.

Barót nagyon hangulatos kisváros. Itt minden két nyelven van kiírva. A nagyobb betűs feliratok magyarul tájékoztatnak. Az emberek kedvesek, kitárulkozók. Ezt tapasztalhattuk lépten-nyomon. Róluk beszél Ferencz István plébános.

– A barótiak körében mindig nagy jelentőséggel bírt a vallás. Kisebbségbe szorultan, magunkra hagyatottan is az elnyomással szemben mindig a hitből merítettek erőt a megmaradáshoz. A városban korábban kizárólag római katolikusok éltek. Épült ugyan a tanácsháza mellett egy pravoszláv templom, de az felszentelése óta üresen áll. Messze környéken nem találni itt ortodox vallásút. Sokan vannak viszont a reformátusok. Ezek elsősorban a közeli községekből betelepedett családok. Ők most építenek maguknak új templomot.

A mai barótiakra, s elsősorban a középkorosztályúakra a vallás iránti közömbösség lett a jellemző. Ünnepnapokon ellátogatnak a templomba, de egyébként ritkán járnak. Inkább a kicsinyek azok, akiknek fogékony a lelkük az isteni tanítások iránt. Nagyon szép műemlék templomuk van a barótiaknak. Ezen a helyen már a XVI. században is állt egy templom, majd 1760 és 1767 között egy új templomot építettek a régi helyén. Az előzőt nyilván egy földrengés pusztította el. A jelenlegi templomuk is több pusztító földrengést átvészelt már.

A templomot erős támpillérekkel megszilárdított kőfal övezi. Az épület jellegzetes barokk vonásokat visel, s egy téglalap alakú hajóból és sokszögű szentélyből áll. A templombelsőt barokk berendezés díszíti. Csodálatos orgonája 1770-ben Brassóban készült. Különálló tornya három harangjának legnagyobbika hat és fél mázsás, s 1665-ben öntötték, majd 1837-ben Brassóban újraöntötték, mert egy földrengés során megsérült.

– Az egyház meghatározó ereje századokon át végigkísérte az itt élőket, elősegítette a települések fejlődését – meséli Ferencz István. – Az egyházak tevékenységének értéke abban is megmutatkozik, hogy városunk olyan egyházi és közéleti személyiségeket adott a magyarságnak, mint Baróti Szabó Dávid, GaáÍ Mózes, Beke Antal és Keserű Mózes, akik megmutatták a Székelyföld eme sarkának szellemi értékét. Nálunk mindenki ismeri ezeket az embereket, s emléküket féltve vigyázzuk.

– Érdekességként említeném, hogy a 80-as években az egyetlen külföldön megjelenő, s nálunk előfizethető magyar nyelvű lap a Kárpáti Igaz Szó volt – veszi át a szót Kese Jenő polgármester. – Sokan fizettek elő rá. Egészen 1989-ig kaptuk a lapot. 89 elején még jött néhány szám. Ekkor azonban a Karpáti Igaz Szó is a betiltottak, listájára került.

Balogh Csaba

A szerző felvételei

(Folytatás következik)

Kárpáti Igaz Szó, 1995. május 30.

Székely szobabelső.

Gábor Áron rézágyúja a Székely Nemzeti Múzeumban.

Baróti hétköznap: békés egymás mellett élés.