A Credo-val Székelyföldön II.

Családoknál szállásoltak el bennünket s bizony már a megérkezés éjszakáján családtagokként éreztük magunkat. Valaki meg is jegyezte: Otthonról hazaérkeztünk.

Vendéglátóink a Baróti Szabó Dávid Közép- és a Gaál Mózes Általános Iskola tanárai remek idegenvezetőkként kalauzoltak bennünket a környék nagyszámú nevezetességei közt. Első számú látnivalóként a közelben levő Kisbaconba utaztunk. A festői szépségű székely falucskában áll a Benedek Elek kúria. A nagy magyar mesemondó itt született 1859-ben és itt is halt meg 70 éves korában. Halála annyira megrázta feleségét, hogy két nappal később önként követte élete párját a halálba. — A kúriát ma Benedek Elek leszármazottai lakják és ők tartják rendben az épület emlékmúzeummá berendezett szárnyát is — mesélte készséggel Lőrincz Sándor tanár. — Ezek a hatalmas fenyők melyek az épületet övezik Benedek Elek által lettek telepítve. Ormaikon, 20—25 méter magasságban szürkegémek és darvak fészkelnek már sok-sok éve.

És valóban, a magasban fészkeiket éppen elfoglaló madarak tűntek fel. Álmélkodunk, majd az áhítat vesz erőt rajtunk a nagy mesélő hajlékába lépve. Itt minden meséket áraszt. Hisz minden Benedek Elek tulajdonában volt, ő használta a tárgyakat, írta, dolgozta fel a rengeteg magyar népmesét. Az emlékházban valamennyi meséskönyve megtalálható. A közelben lévő Bódvajon még látszanak annak a kohónak a romjai, ahol Gábor Áron az első ágyúkat öntötte a magyar szabadságharc számára. A környék egyébként tele van az 1848—49-es szabadságharc emlékeivel. Itt csatázott Bem apó a seregeivel, járt e vidéken Petőfi is. Az emlékhelyeket megjelölték s szent zarándokhelyekként tisztelik az ittlakók.

Visszaúton Barót felé Bibarcfalván egy kis református templom előtt állunk meg. Ez egy nevezetes hely. E templom falán látható ugyanis az egyik legrégibb Szent László és Szent Margit ábrázolás.

— A freskóra a 70-es évek elején bukkantak teljesen véletlenül — meséli kísérőnk Lőrincz Sándor tanár. — A középkorban épült eredetileg római katolikus templom felújítását végezték. A munkások megbontották a falburkolatot mely alól előbukkantak a freskó részletei. Az államhatalom nyomban szakértők hadát küldte ide remélve, hogy az ősi erdélyi román kultúra nyomaira bukkantak. Csalódniuk kellett, mivel a magyar történelem egy csodás emléke került elő.

Este Erdőfülére vitt az utunk. Itt volt a Credo bemutatkozó fellépése. A gyerekek az előző napi utazás után fáradtan ugyan, de nagy izgalommal készülnek a fellépésre. Közben mi, felnőttek a kultúrház hatalmas termében a duruzsoló cserépkályha melegénél hallgatjuk vendéglátóink elbeszéléseit.

Benkő Emőke, az 1200 lakosú színmagyar Erdőfüle Középiskolájának igazgatója arról beszélt, milyen gondokkal kellett megküzdeniük a Kárpátok géniuszának korában.

— Ceausescu idejében borzasztó erővel nehezedett ránk a román nacionalizmus. A kultúrműsorok, előadások 70 százaléka kötelezően román nyelvű volt. Ennek betartását szigorúan ellenőrizték. Mi azonban megtaláltuk a módját, miként játsszuk ki az őrült rendeletet, s közben meg se sértsük azt. Egyszerűen azt tettük hogy a programokat rendszerint négy műsorszámból állítottuk össze. Az első három egy-egy rövid versike volt román nyelven előadva. Vagyis ezzel a 10—15 percnyi műsorral le is tudtuk a program kötelező 5/4 részét. Az est hátralévő része már anyanyelven szólt. Így csináltuk mi a megengedett 30 százalékból egy kis gógyisággal 150 százalékot.

Mára a helyet jelentősen megváltozott. Ma már senki nem szól bele, milyen nyelven adják elő a műsorszámokat, nem cenzúrázza a programokat sem a hatalom.

— A cenzúra oly erős volt — meséli Lőrincz Sándor —, hogy még a Petőfi-verseket is átnézték. A köteteiből is kihúzták a hazafias költeményeket, szavalni sem volt szabad őket Egy ilyen tiltott Petőfi versért könnyen börtönbe lehetett kerülni. Sokan fóliába csomagolták és elásták a kertben a Petőfi köteteket, meg a többi tiltott magyar szerző műveit,

El kellett halasztanunk a további beszélgetést. Felgördült a függöny. A zsúfolásig megtelt nézőtér is elhallgatott. A színpadon a vendéglátók Gyöngyharmat együttese kezdte az előadást. Fehér Anna balladáját adták elő valami csodálatos átéléssel, gyermeki őszinteséggel, tisztasággal. Majd következett a Credo.

Ivaskovics József köszöntötte a publikumot, s felkonferálta a nagy műgonddal összeválogatott, kárpátaljai költők megzenésített verseiből álló műsort. Az ungvári gyerekek talán még soha nem léptek fel iIyen hálás közönség előtt. A művészeti szakiskola diákjaival kiegészült Credo dalszínház fergeteges sikert aratott. S ezt nem csak az ütemesen összecsattanó tenyerek jelezték hanem az emberek szeméből kicsorduló könnycseppek is.

Ezen az estén tovább erősödött bennünk a megfogalmazódott érzés: hazaérkeztünk.

Balogh Csaba A szerző felvételei

(Folytatás következik)

Kárpáti Igaz Szó, 1995. május 25.

Itt élt és dolgozott a nagy magyar mesemondó, Benedek Elek.

Bölöni Farkas Sándor síremléke.

Egy magángyűjtő által létrehozott székely falumúzeum Csernáton-ban